Őrült nőszemély, avagy a Giccs Persona

„Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek...”
Karinthy Frigyes: Előszó

Előszó:
Mint minden könyvnek, ennek is illendő írni előszót, főként azért mert elégé érdekes novellából indult.. Ami végül regény lett volna, de mégis el kell utasítanom ezeket a „kasztokat” mivel nem igazán tudom besorolni sehová.. Ha egy szóval kellene jellemeznem ezt a valamit, azt, mondanám rá, hogy Káosz. Az író össze visszaugrándozik, kénye kedve szerint vezet be titeket a saját világába.. Lehet, ha először olvassátok, nem fogjátok érteni, vagy lehet, pont ezért fogjátok megérteni? Hát majd a véleményeiteket és érzéseiteket e különc mű olvasása után kérlek, osszátok meg „jóságos” Giccs Personával.

Giccs Persona  átlagos napi gondolatai:

Te tudod..- Vágják hozzá a fejemhez , reagálásom erre nem más, mint kerek szemek és O alakú száj. Ilyenkor legszívesebben falba verném a fejemet vagy legalábbis a legközelebbi kemény dologba, és ezt csak azért, hogy drasztikus ám gyors amnéziát szenvedjek el. Legnagyobb sajnálatomra nem szokott beválni.. A fájdalom, amit pár percig érzek, kissé eltereli gondterhelt gondolataimat, de ezzel az a baj, hogy nem örökre.. Igen így döntöttem. Büszkének kellene rá lennem, nem igaz? Hagynám, hogy mindent vigyen el a macska. Még a nyelvemet is. Bár ha jobban belegondolok az utóbbit sikerült is elcsórnia és már tíz éve alig tudom használni rendes hangképzésre mióta visszaloptam tőle. Sebaj, Tóbiás majd segít, menjünk, el egy kicsit inni aztán zabáljuk tele magunkat minden féle legális droggal hadd növekedjenek a boldogsághormonok a testben..

Yes Sir!
Ha kell, valami keress meg. Mondja Mössiő Pompadur aki mindennél jobban ismeri a női nemet. Persze ezt csak ő állítja mivel még nem találkozott velem. Kis gúnyos női kacaj az őt kísérő női szemek, hogy tudom mit eszikéltél a tavalyi Banzáj-bulin.
 Ígérem, nem fogok eltűnni. Tipikus válasz érkezik és, hogy teljes legyen a repertoár szép angyali szemek, amik a tisztaságot tükrözik vissza az emberekre. Egy a gond ezekkel az angyali szemekkel..Az, emberek ezek után képesek beskatulyázni holmi aranyos kislánynak aki mindig szépen viselkedik, mindent tud és sosem csinál semmi ellentmondásosat még a gondolatai is tiszták. Te persze hagyod hadd higgyék azt, amit akarnak, mivel magyarázkodni ki szeret. Én szerényen bevallom, utálok magyarázkodni, noha ez egyáltalán nem, jelenti azt, hogy ne tudnék lyukat beszélni a pici pocikba. Igen lehet, kicsit egocentrikus leszek, de kit érdekel. Ez itt a Giccs Persona világa. Ha nem tetszik neked, leszarom. Esetleg még cseresznyét is kapsz a tetejére hadd legyen mégis csak szép az összkép. Ha megtetszik, akkor olvasd tovább eme Őrült nőszemély igazi belső gondolatait különböző szituációkról, amit eddig senkinek sem sikerült felfedeznie..

 Hogyan, hogy én hívjalak fel ez után a forró este után? Rendben beleegyezek, de csak azért, hogy végre hazamenj. Hm… Jól van. Szemeim ekkorra már meg tanultak örvény sebesen forogni ezért a leendő ágyas se vette észre az iménti kis attrakciómat.. Gyorsan csókot lehelek, ajkaira ő kéjesen viszonozza, már-már sajnálom kirakni a házból, de egy gondolat állandóan fúrja az oldalamat és ez nagyon idegesítő egy idő után. Hogy mi ez a gondolat? Szimplán csak egy részeg szingli gondolatai..
Felhívlak! Ezen nem tagadom, ráncos lett a homlokom pedig az ilyen mutatványokat rejtve kell hagyni a másik nem előtt, hát még ez fokozva is lett. Holnap gyere fel hozzám. Csörgess meg. Majd felhívlak. Na, most akkor melyik, huh? Na, jó majd felhívom. Vagy ne? Nem tudom…Hm…menjünk aludni aztán holnap, eldöntöm.
Egész éjjelemet azzal töltöttem, hogy forogtam jobbra forogtam balra, párszor majdnem lefordultam a franciaágyról. Hát igen.. Nem is én lennék. Végül csak el tudtam aludni úgy hajnali négy óra körül. Másnap józanító kúrát alkalmaztam magamon miközben állandóan az járt, a fejemben most én hívjam vagy ő hív? Nem emlékszem minden részletre, de azt hiszem, neki kellene. Igen a női büszkeségem is azt diktálja, hogy hívjon ő…
Azt várom, hívjon, ugyanakkor imádkozok is, hogy ne találja meg a telefonját benne az én telefonszámommal. Micsoda ellentmondás…
Most nincs kedvem vele kéjelegni, ez most a valóság és nem egy újabb Barbie ábránd miszerint összejövünk, házasság, gyerekek és halál. Valóban ennyiből állna egy ember élete? Valóban. Ezek az alapok. A kérdés csak az, hogy te mennyire tudod kitölteni a közöttük levő időt.

Folytatása következik...

Írta,
Giccs Persona

Lektor,
Alice Walker