Gondolná az ember? Avagy ürítsük a betelt poharat...

2015. május 22., péntek
 Szóval nem kezdek szomorú ömlengésbe ,hogy jajj így jártam úgy jártam.És azt sem kérem ,hogy megírjátok (ha egyszer talán írtok) ,hogy nem ez lesz az első életemben. Csupán csak jól esik leírni az én szemszögemből mindezt..
Gondolom ti is találkoztatok olyan emberrel, aki minden aprócska dologért szólt... Jól van eltűritek lenyelitek és próbáltok javítani is rajta.Na már most, ha elég stresszes helyzetben vagy mostanság , neked kell mindent megcsinálni a többiek helyett ,lassan már betelik a pohár és robbansz! Ez volt. Jól megmondtam ,hogy meglehet azt is csinálni amit én nap, mint nap megteszek. Jó, elismerem lehet ,hogy akkor bunkó voltam de másnap mindezt hideg fejjel megakartam beszélni az adott illetővel, akit leosztottam.Csakhogy! Ez a bizonyos személy jól hátba támadott egy másik embernél, ám abban annyi volt a szerencsém ,hogy az megvédett. Hát jó... ha így állunk hozzá ,hogy hátba támadsz akkor hanyagoljuk is az egészet. Ám még mindig nincs vége.
Ő aznap jött oda már-már nyájasan köszönve, mintha tegnap senkinek sem árulkodott volna mint egy óvodás.....
Viszont köszönésem: egyhangú , próbáltam semlegesen visszaköszönni. Félrehív és beszámol újonnan kitalált ötletébe ,hogy így legyen úgy legyen. Még be is dobja közösbe, mint saját kitalált napi bölcsességet. Nem akartam mondani ,hogy ezt már egy másik személy találta ki és azóta csináljuk.Csak hát erről tudnia kellene.... ,hogyha nap mint nap normálisan megcsinálná a melót. De nem tudja. Köszi! Jól van belemegyek mert legyen happy day a vége.
Oks..Ennyit erről.
Szabadság:
Szabadnapon voltam két napig.Megérkeztem szerdán és az a hír jön ,hogy majdnem már a mi csapatunkra akartak rásózni egy elcseszett dolgot.Na már most akkor abban a két napban nem volt tőlünk ott senki.Én meg főleg nem!Szóval akkor a szabadnapjaimon bejöttem volna selejteket művelni mert nem volt jobb dolgom?! Köszi..Köszi..Éljen a józan ész és a majmok!
Jól van tegyük túl rajta magunkat csakhogy olyan rumli fogadott ,hogy alig fértem el a helyemen.Rendet kellett csinálnom ,hogy utána tudjak végre dolgozni! Az idő pedig tőlem megy el.Ha pedig nem lesz meg, akkor megkérdezik tőlem: miért?
Én erre: Mert rendet kellett csinálnom.
Ők: Minek?
Én: Mert nem tudtam volna dolgozni.A másik szarát kellett ellapátolnom ,hogy végre nekikezdhessek a munkának holott, okosan és ügyesen meglehetett volna oldani.Csakhogy ezt a másik emberkék leszarják.(Megjegyezném legszívesebben én is azt tenném...de sajnos nem ilyen vagyok.Bosszant és idegesít az egész. Ha a lépés nem úgy jönne ki mindig ,hogy vasvillával kell mennem ganézni sokkal könnyebb lenne..Vagyis, ha rumlit vagy valamit elbaszol öcsém csináld már meg és ne az én lábtörlőmre szarjál, mert felnyomom a seggedbe a vasvillát IQ harcos!)
Nyah szóval...Rendet csináltam és megkértem őt az ottani "kis főnököt" (aki a legtöbbször felügyel ott, hasonlóan hozzám) ,hogy hagyják már meg ezt a rendet mert könnyebb lenne. Meg ,hogy az a rumli mióta volt ott (pusztán kíváncsiságból). Erre azt kaptam ,hogy így vették át tőlünk.
Erre én: Mi is így indultunk szerdán (akkor jöttem vissza csak kíváncsi voltam ,hogy másnapra elpakolják e, amit szétszórtak. Nem tették.). Köszi -köszi. És ha ez nem lett volna elég , úgymond bevonta a barátját az egészbe ,hogy (gondolom) bánjon el velem.. Nos az én barátom (vőlegényem) is ott dolgozik mégse hívtam oda belevonni az egészbe, mert nem vele akarom ezt megbeszéltetni mint egyesek.. Én a csajjal akartam megdumálni de helyette a barátja félre hívott és úgy csinált mintha marha okos lenne.Szinte már olyan bénának éreztem magam a barátja mellett, mint egy négylábú róka...
Ooké..Próbáltam elmagyarázni neki ő meg terelgetett erre, terelgetett arra ..Szóval mindenhova csak a lényeget nem.Sőt megkísérelem azt is megmondani ,hogy semmit nem fogtak fel abból amit megmondtam.Vagy csak úgy tettek. Hatalmas különbség van a kettő közt.
Az egész csak ennyiről szól: Rakd már rendbe azt a k*#va helyet és úgy add át a másik műszaknak. És ez a rend, maradjon is meg. Tehát az utolsó 1 órában amikor ők csak állnak és néznek ki a fejükből, (Megjegyzem: Az utolsó órában is dolgozunk mint a jó emberek ,hogy a következő műszak tudjon rendben termelni.) abban az órában rendet lehet csinálni... Köszöntem!
De ehelyett,.....a kis cicabogaram: hátba szúr, plusz a barátját "uszítja" rám!!!
Azt kell mondjam ,hogy elegem van már az egészből. Le kellene sz@rnom.De akkor miért nem megy?!
Egyrészről csalódtam ebben az emberben. Hatalmasat! Van egy bejegyzésem ami róla szól. Ahelyett ,hogy megbeszélnénk a dolgokat kezd egy kicsit más irányba menni a dolog. Tehát szerény kis analizálásomból kiindulva, az alábbi meghatározásra jutottam.
Van a gyenge embereknek egy ún. másik alkategóriája akik féregszindrómában szenvednek. Fő ismertetőjegye ezeknek a fent emlegetett : hátba szúr, plusz a barátját "uszítja" rám. Vagyis ahelyett ,hogy megerősödne inkább elbújik mások mögött..
Most már tudom mit várhatok ettől a személytől. És arra a döntésre jutottam. Inkább megpróbálok semleges maradni. Nem érnek annyit ,hogy velük foglalkozzam mivel nekem is vannak teendőim. Csak az időmet pazarlom rájuk!

Eme nap jelszava: Be strong and smile!

Üdv,
Alice



0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Menu